Úgy döntöttem, hogy a moralizálás hálátlan gúnyáját egy időre szögre akasztom, és félreteszem a Péterrel kapcsolatos aggályaimat, így átadhatom magam az önfeledt szórakozásnak. Nézzük, hogy milyen folyamatok indultak be/folytatódtak az elmúlt napokban.
Péter folytatja droidhadserege építését, továbbra is cinkos pillantásokat vetve a nézőkre. El kell ismerni, az ember-sakkot, ahogy adatlapján nevezi, zseniálisan csinálja, a kérdés csak az, hogy meddig megy el az agresszivitásban. Jelenleg ugyanis némiképpen pengeélen táncol, még akkor is, ha ennek talán most még nincsenek jelei. Stratégiájának két hátulütője lehet: egyrészt a katonák – vagy nevezzük őket gyalogoknak – egy idő után nem biztos, hogy kiegyeznek az irányított szerepével, felismerhetik, hogy manipuláció részesei, vagy elégedetlenek lehetnek azzal, ahogy szellemi vezetőjük bánik velük. Jelen pillanatban ez persze valószínűtlen, inkább akkor lehet ez majd kritikus, ha ráébrednek saját erejükre a későbbiekben és nagyobb hatalmat követelnek maguknak. Péter jelenleg talán túlontúl is fitogtatja előttük szellemi fölényét, ez veszélyes lehet, ha a gyalogok félresikerült biorobotként öntudatukra ébrednek. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy Péter sikeresen tüzelte fel őket. Zseniális húzás volt például a közös jel bevezetése, el tudom képzelni, hogy ezt a tévénézők is át fogják venni, legalábbis előttem van, ahogy a középiskolákban a szünetben futkározó kamaszok így köszönnek majd egymásnak nagy vihogások közepette.
A másik kérdés, hogy a tévénézőknek mennyire fér bele az, ha egy benti játékos ennyire lekezelően bánik csapatával. Ha az eddigiekből indulunk ki, akkor ez a határ valószínűleg igen messze van. Jelenleg nagyon biztosnak tűnik, hogy Péter messzire fog eljutni ebben a játékban, legalábbis ami a tudatosságát illeti. Ne felejtsük el azt sem, hogy kevésbé heves vérmérsekletű, mint mondjuk Olivér, ráadásul több tapasztalata is van egy ilyen valóságshow-ban, így messzebb juthat (Olivér egy idő után saját taktikájának csapdájába esett, elfáradt).
Péter gyalogjai közül Bandi és Cristofel nagyon bepörgött. Látszólag hálásak azért, hogy valaki végre velük is foglalkozik, Péter jól ismerte fel, hogy az ilyen karakterek sokszor sokkal odaadóbb beosztottak, mint azok, akiknek több rivaldafény jutott. Kiéhezve a figyelemre és a sikerre, követik a kis Pocokführert, Péter jelenleg azt csinál velük, amit akar. Már várom ugyanakkor, hogy Cristofel bejelentse a riportszobában, hogy ez az egész egy taktika része és ő Péter hátán akar felkapaszkodni. Bandi továbbra is forgatókönyvszerűen alél el minden női testrésznek látszó tárgytól, dominánsnak karakterét nem nevezném, esetében az a legnagyobb kérdés, hogy bárgyú szerencsétlenkedése mennyire szórakoztató a nézőknek. Az ő esetében három dolog lehet érdekes nézői szempontból: vagy egy olyan megnyilvánulás, amire az ő részéről senki sem számít (például egy heves veszekedésben erélyesen megvédi álláspontját és leüvölti a másik fejét), vagy ennek ellenkezője, megpróbál az áldozat szerepében feltűnni, akin mindenki csak nevet; ez szánalmat, ugyanakkor együttérzést válthat ki az emberekből (akár kint,akár bent). A harmadik dolog pedig a szex, vagy egyáltalán annak lehetősége, hogy valamilyen szexuális együttlétre emlékeztető akcióval rukkoljon elő. Erre partnere Veronika lehet, aki ha ezt felismeri, erősíthet pozícióján, még akkor is, ha csak a látszatát kelti annak, hogy hajlandó lenne a fiúval közelebbről is megismerkedni. A droidsereg legújabb szereplője Dya lehet, aki felismerve, hogy az egyik leggyengébb a villában, boldogan pártol Péterékhez (igen, ez egy alliteráció volt). Érdekes módon Cristofel volt az, aki erre felkérte, a kubai csődör (ezt még leírni is szörnyű volt) máris altábornagyot játszik, ugyanakkor az, hogy a csapathoz édesgetett valakit, számára azt jelentheti, hogy ő is „valaki” a csapatban. Melinda inkább Péterék felé húz, ugyanakkor azzal a veterán is tisztában van, hogy a lánynál (?) finomabb eszközökkel lehet csak operálni, nem elég addig üvölteni a fülébe és rázni a fejét, amíg agymosást nem kap. Éppen ezért ő amolyan stratégiai partnernek tűnik az összefoglalók alapján, egyértelműen Péter felé húz jelenleg. Az ő helyzete amúgy érdekes, nem megy bele kemény szituációkba, véleményét azonban elmondja, ez pedig segíthet neki egyensúlyoznia két tábor között. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ez a fajta diplomácia távol áll az amazon kategóriától.
Csaba és Annamária a két lengőborda, nyíltan egyikük sem tartozik egyik csapathoz sem. Annamária hevesen szimpatizál Péterrel, ez számomra mondjuk egy nehezen megérthető jelenség, de a megkínzott lelkű lánynak valószínűleg nem ez lesz az utolsó meglepő húzása. Viszonya Verával a legrosszabb. Péter minden bizonnyal már kitalálta, hogy hogyan használhatná fel a lányt, ennek most még látható jelei az összefoglalók alapján szerintem nincsenek. Ha a fiú sebet ejt ugyanakkor a lány szívén, akkor Annamáriának szüksége lesz egy lelki társra ez pedig – bizarr módon – még Attila is lehet, ha a fiú kicsit taktikázni akar, és szeretné meggyengíteni Pétert. Csaba a gitározás óta nem nagyon szólalt meg az összefoglalókban, és bár könnyen lehet, hogy ez előnyére válhat, Péter jelenlegi stratégiája alapján hamarosan áldozati bárány is válhat belőle. Volt egy konfliktusa Attilával, ahol látszólag kulturáltan viselkedett (Attila pedig szokás szerint a csak számára követhető logikával rukkolt elő azzal kapcsolatban, hogy miért dobta ki a másik fiú matracát kérdezés nélkül), félő azonban, hogy a villában kulturált viselkedésből kevesen élnek meg.
A másik két – nagyjából – semleges karakter Sherezádé és Vera. Utóbbi még kérdéses. Volt egy beszélgetése Péterrel és Melindával, ahol látszólag hajlott afelé, hogy szövetkezzen velük, ugyanakkor nyíltan kifejezte, hogy nem bízik Péterben. Az ilyenfajta énközlések meglehetősen kockázatosak, főleg Péterrel kapcsolatban. Vera jelenleg titokzatos, ez a fajta misztérium azonban fokozatosan kopik, hiszen felfedte a kulcs őrzőjét (szerintem helytelenül) és egyértelművé is teszi, hogy ki szimpatikus nála és ki nem. Ha nem talál ki sürgősen magának egy jól beazonosítható karaktert, a nézők nem fognak tudni mit kezdeni vele és elpártolnak tőle.
Sehi felismerte, hogy a Gergővel való viszonya komoly fegyvertény lehet, legalábbis rövidtávon, ez valószínűleg egy ideig benn is fogja tartani.
A másik örsvezető Attila. Ő kevésbé tudatosan építi/kezeli csapatát, nála az érzelmi faktor – bármennyire is próbálja ezt palástolni – erősebb tényező, mint Péter esetében. Attila az elmúlt napokban ugyanakkor rászolgált az Összeférhetetlen címre, rendre kioktatja játékostársait, Kingával pedig egy követhetetlen hullámvasúton ülnek. Ha a lánnyal való kiegyensúlyozatlan viszonya egy taktika része, akkor ez akár előnyére is válhat (rövid távon akkor is, h nem), ha viszont nem taktika része, akkor Attila közép- illetve hosszútávon ebbe bele is bukhat, mert félő, hogy Kingának elege lesz ebből, ez pedig felbomlaszthatja az 5-öst. Ennek a bomlásnak máris vannak jelei, Kinga irtózatos hisztit vágott le amiatt, hogy Attilával kellett eltöltenie egy éjszakát. Ha már Kingánál tartunk, az ő szerepe mindenképpen érdekes. Úgy vélem, viselkedése túlmutat a hisztis kislány/műnő karakteren, mert bár az előbbiek kétségtelenül tetten érhetők cselekedeteiben, személyisége színesebb Dyáénál és Seherezádéénál. Képes némi humort is belevenni a szituációkba, például amikor másokat parodizál. Szerintem ez utóbbira ha ráerősítene, a nézők is látnák, hogy személyisége túlmutat a sminkestáskán. A cselszövő jelző elképesztően távol áll tőle, kérdés, hogy ki tud-e lépni a kényes kislány karakterből, illetve hogy mennyire lát potenciált az Attilával való játszadozásban. Fecó továbbra se dumál le senkit a lábáról, vannak jó pillanatai, egy-egy szituáció erejéig felpörög, de továbbra sem domináns. Ugyanakkor szürkének sem lehet nevezni, hiszen egy érzelmes, jóindulatú karaktert hoz, aki jól beazonosítható. Kérdés nála, hogy mennyire befolyásolható és hogy hogyan fog viselkedni egy olyan konfliktus során, ahol fel kell vennie a kesztyűt. Gergő stabil karakternek látszik, jól tartalékolja az erejét, nem csinál sok mindent, mégis sokszor beszélnek róla. Nem túlzottan agresszív, helyette inkább határozott, egy-egy helyzetben ugyanakkor keményen beszól másoknak. A Nyeherezádéval kapcsolatos civódása is jót tesz pozíciójának, bár kérdéses, hogy meddig. Vajon lesz-e olyan, hogy a lány inkább teher lesz a fiúnak, mert előbbi túlzottan meggyengül, míg utóbbi túlzottan megerősödik? El tudom képzelni ezt a forgatókönyvet. Gergő azt is okosan látja, hogy nem szabd elsietni a lánnyal való fejleményeket, bár ki tudja, az is lehet, hogy ezekben a percekben cáfolnak rám.
Veronika jelenleg sodródik, helyzete megítélésem szerin stagnál, egy bandis kaland – legyen ez bármennyire is bizarr – segíthet rajta.
